Reflexió - mikrotanítás

A félév zárásaként egy tantárgyspecifikus mikrotanítást kellett tartanunk csoporttársainknak 15-20 percben. A töris csoport, aminek én is tagja voltam, kissé félreértelmezte a feladatot, a többiek bemutatói viszont remekül sikerültek. Láthattunk fizikaórát, matekórát, és egy (nem tantárgyhoz kötődő, vegyes szakpárú tagokból álló) 'klímaváltozás' csoportot. 

A tanításuk során többször alkalmazták a Socrative alkalmazást, a Google Diák-at, Kahoot!-ot, YouTube videót, fizika-specifikus animációkészítőt, de minden csoport alkalmazta  a 'hagyományos' tábla+filctoll kombinációt is. Nehézséget jelentett minden egységnél a szűkre szabott időkeret. Sokan nem 15 percre tervezték a bemutatót, hanem 45 percre (hiszen egy normális tanóra is 45 perces), és bizonyos feladatok elhagyása helyett inkább megpróbáltak mindent besűríteni 15 percbe, ezért sokszor az egyes feladatok kapkodásba torkolltak. Illetve előre nem látható nehézségek is akadtak (például az egész csoport helyett csak 2 embert engedett bejelentkezni az adott weblap), viszont az előadók remekül le tudták reagálni a helyzetet és átkonvertálták a feladatot egy másik platformra.

Bölcsésztársaimmal karöltve nekünk nehézséget jelentett a matematika- és fizikaórák nehézségi szintje is. Az előadók elmondása alapján minden, amit tanítottak nekünk, középiskolás tananyag és 'tudnunk kell' csakhogy ezeket akkor sem tudtuk (nem véletlenül jöttünk a bölcsész szakiránnyal tovább), 3-4 éve semmilyen formában sem kellett használnunk és ha korábban még volt is valami tudásmorzsa bennünk - például a bemutatott függvénytranszformációkkal vagy harmonikus rezgőmozgással kapcsolatban - mára már réges rég elfelejtődött. De egy mikrotanításban nem is annyira a tananyag, sokkal inkább a szakmódszertan a lényeges, márpedig ez kiváló volt minden csoportnál. Remélem, mi is képesek leszünk hasonló szintű tanítást produkálni következő tanórán. 

Digitális tananyag

Wiki

A wiki (közismertebb nevén Wikipédia) egy bárki által szabadon szerkesztő weblap. Ezen tulajdonsága teszi különlegessé, ugyanis ebben rejlik legnagyobb előnye és hátránya is. Mivel szabadon szerkeszthető, információk széleskörű tárháza található már meg az oldalon, majdhogynem minden témában. Ráadásul a gyors információáramlásnak köszönhetően a Wikipédia képes szinte azonnal lekövetni a változásokat, és aktuálisabbnak lenni bármely más enciklopédiánál. Viszont éppen ez a szabad szerkesztés legfőbb hátránya is: sosem lehetünk biztosak benne, hogy az adat, amit egy névtelen felhasználó megjelentetett, valóban releváns és szakmailag alátámasztott-e. Persze a Wikipédiát ellenőrzik, és a felhasználók egymást is tudják kontrollálni, szakirodalmi hivatkozás híján azért ajánlott fenntartásokkal kezelni az ott olvasottakat. 

Ha a felsőoktatásban nem is (legalábbis nekünk sosem engedték), a közoktatásban azért hasznát lehet venni. Leginkább azért, mert a Wikipédiával már biztos, hogy fognak találkozni a mai kor gyermekei, mielőtt az iskolapadba ülnek. Így egy internetes feladat kiírásakor nem kell az oktatónak azzal bíbelődnie, hogy egy, a diákok számára teljesen ismeretlen weblapon adjon ki feladatot, és a feladatleírás mellett még az oldal működését is magyarázza el. A Wikipédia ismert, egyszerűen használható, és közismereti dolgok lévén az ott olvasott adatok is megállják helyüket. Történelemórán kiadhatunk például egy olyan feladatot, olvassák el, mit ír a Wikipédia Mussolini külpolitikájáról, vessék össze a tankönyvvel és készítsenek belőle jegyzetet.

Wikipédia: Mussolini

Google alkalmazások

Google Maps

A Google Maps az egyik leghasznosabb program. Mindenki számára könnyen és ingyenesen elérhető. A térkép segítségével megtekinthetjük a világ bármelyik részét, és útvonaltervet készíthetünk. Útvonalterv-készítés során megadhatjuk, hogy honnan-hová szeretnénk eljutni és azt is, milyen módon (gyalogosan, autóval tömegközlekedéssel). A program egy időbecslést is készít, ezzel segítve döntésünket, hogy melyik eljutási módot/útvonalat válasszuk. Ha rákattintunk az általunk választottra, részletes útvonaltervet mutat. A program jobb alsó sarkánál található egy ember alakú ikon, melyet a térképen engedett helyszínekre helyezve megtekinthetjük a kívánt helyszínt. Ez a street view funkció, amely nagyon hasznos lehet, ha ismeretlen terepet szeretnénk előre feltérképezni. A program hiányossága, hogy sok helyen a mellékutcákról nem készült kép, így vannak helyek, ahol nem tudunk virtuálisan sétálni. A program előnye, hogy a térkép folyamatosan frissül, segítségével felfedezhetjük az egész világot.

Google Earth

A Google Earth egy Google által fejlesztett program, ami mindenki számára ingyenesen elérhető és letölthető. Szorosan kapcsolódik a Google Maps-hez. Nagyon hasznos ha például egy utazást akarunk megszervezni, hiszen segítségével valós képet kapunk
a meglátogatni kívánt uticélról. Amikor bekapcsoljuk a programot messziről láthatjuk bolygónkat, a Földet. A kurzor segítségével forgathatjuk és szemügyre vehetjük minden szögből. Jól látszanak a kontinensek és óceánok, az országhatárokat sárga vonal jelöli. A jobb felső sarokban lévő eszköztár segítségével ráközelíthetünk a Földre és részletesebben szemügyre vehetjük. A bal felső sarokban található kereső segítségével konkrét címre is rákereshetünk. Az ablak tetején lévő eszköztárban váltogathatunk a bolygók között, megvizsgálhatjuk a Marsot és a Holdat, valamint az égboltot is. Az oktatásban is felhasználhatjuk a programot, például ha a domborzati viszonyokat akarjuk vizsgálni.

Cultural Institute

A Google fejlesztette ezt az oldalt is, ami a kultúra labirintusába vezet be minden érdeklődőt. Rengeteg híres művész remekműve megtekinthető itt. Többféleképpen lehet nézelődni a honlapon: elsősorban gyűjtemény és művész szerint. A gyűjteményen belül külön megtekinthetőek a múzeumok, ahol a műtárgyak, képek ki vannak állítva. Ehhez adott a “csak múzeum nézet”, ami a Google Maps “street view”-éhoz hasonlóan működik, csak jelen helyzetben a múzeumot lehet bejárni virtuálisan. Művész szerint is lehet válogatni, ahol a szerzőnek az összes megtekinthető művét kiadja, ha rákattintunk. Meglepően nagy fölbontásban kerülnek föl erre a tárhelyre a művek, ezért akár az utolsó négyzetcentikig rá tudunk nagyítani a képek érdekes részleteire. Ezeken kívül kereshetünk úgynevezett “felfedező” módon. Ezen belül hely, médium, létrehozó, esemény, dátum, gyűjtemény, médium típusa és személy alapján lehet kutatni. Ez azért praktikus, mert a különböző szempontok alapján mutatja meg a találatokat. Végül bárki létrehozhat saját galériát, amibe belementi azokat a képeket, amelyek tetszenek neki. Ezt meg is oszthatja másokkal, illetve saját alkotásait is föltöltheti.

Tour Builder

A Google Tour Builder alkalmazást a tourbuilder.withgoogle.com linken tudjuk elérni. A használatához be kell jelentkeznünk a Google fiókunkba. Az alkalmazáson belül lehetőségünk van már előre elkészített túrákat végig nézni. Szinte a világ bármely részén találhatunk túrákat, kelettől nyugatig. A meglévőkön kívül mi is létrehozhatunk saját túrákat. A túrákon nem csak állomásokat adhatunk meg, hanem időpontokat, instrukciókat, megjegyzéseket, és képeket is. Először adjunk a túránknak egy nevet. Rendeljünk hozzá egy képet és írjuk le a túra összefoglalását röviden, és adjuk meg a túra kezdetének és végének időpontját. Ezután megadhatunk különböző képi elemeket, például, hogy 3 vagy 2 dimenzióban mutassa a térkép a túra útvonalat, vagy, hogy milyen színű vonallal jelölje az utunkat. Ezután adjunk meg az Add Location gomb segítségével állomásokat. Különböző ikonokkal jelölhetjük a kezdő és végpontokat. Minden állomáshoz hozzárendelhetünk képet, és írhatunk hozzá szöveget is, melyben megadhatjuk például a belépőárakat, de itt is megjelölhetünk külön időpontot, ha szükséges. Miután minden pontot felvettünk a túránkhoz, mentsük el. Ezután megtalálható lesz a My Tours menüpontban, illetve meg is oszthatjuk másokkal saját túránkat.

Online tesztek

digitális történetmesélés

Közösségi oldal

Manapság a legelterjedtebb közösségi oldal a Facebook, így ennek használati módjait szeretném bemutatni a tanításban.  Az oldal előnyeiről és hátrányairól hosszú oldalakat lehetne írni és parttalan vitákat tartani, a tény viszont tagadhatatlan: a Z generáció (szinte) kivétel nélkül már jelen van a közösségi oldalon. Mivel ezt a tényt (szülőként se nagyon, hát még tanárként) megmásítani nem lehet, ezért ki kell aknázni ennek minden előnyét.

Egy saját példa facebookos tanulócsoportra

Érdemes például az adott osztálynak létrehozni egy osztálycsoportot, ahol meg tudják beszélni az esedékes számonkéréseket, házi feladatokat, egyéb programokat. Emellett gyakran létre szoktak hozni (és ezt én is ajánlom) még egy csoportot ugyanezekkel a tagokkal + kiegészülve az osztályfőnökkel (esetleg más tanárokkal). Ezen a csoporton keresztül tudunk a legegyszerűbben kommunikálni a diákokkal. Az e-mail fiókjainak nem nézik minden percben, egyéb oldalakra (például Mozanapló) sem látogatnak fel túl gyakran, a Facebookot viszont garantáltan nézik, és megkapják értesítéseinket például egy váratlan óraelmaradásról, emlékeztetőt egy korábban beígért számonkérésről vagy egy hosszabb tavú feladat határidejének lejártáról. 

Egy másik hasznos alkalmazási mód lehet tantárgy- vagy témaspecifikus csoportok létrehozása. Ezekbe a csoportokba integrálhatjuk akár a tananyagot, kérhetjük a diákoktól, hogy ide töltsék fel házi feladataikat és megoszthatnak egymással a téma szempontjából hasznosnak ítélt tartalmakat. Az interaktív-hálózati-közösségi tanulás legalapvetőbb platformja lehet a Facebook, csak megfelelően kell hozzáállni!

Szófelhő

Az idővonal témájához kapcsolódóan egy Tagul-lal készült szófelhőt is mellékeltem. Tananyag szempontjából segítség lehet a diákoknak memorizálni a témával előforduló kulcsfogalmakat, földrajzi elnevezéseket. A vizuális tanulási attitűddel rendelkező gyerekek számára kifejezetten hasznos lehet egy szófelhő alkalmazása tanítás során. 

Idővonal

Egyszerű idővonal a területi visszacsatolások időbeli helyhelyezésének megkönnyítéséhez. Az idővonalnak számos felhasználási lehetősége van az oktatásban, akár a tananyag bemutatásán kívül is. Rögzíthetjük rajta például a tanévben történt eseményeket.

Az idővonal eléréséhez kattints a képre!

Elmetérkép

Kerettantervi megjelenés

Nyolcadik évfolyamon a magyarsággal kapcsolatos téma a kerettanterv alapján három tematikai egységben is előkerülhet. Elsőként a hazánkkal szomszédos országok földrajza témakörben (órakeret: 6 óra). Előzetes tudásként a magyarság kárpát-medencei múltjának és jelen helyzetének ismeretét hozza a tanterv, fejlesztési célként pedig a nemzeti öntudat fejlesztését tűzi ki a magyarsághoz kapcsolódó országrészek földrajzi- környezeti jellemzőinek megismertetésével.

A következő, Magyarország természeti és kulturális értékei címet viselő tematikai egységben (órakeret: 5 óra) továbbra is nevelési-fejlesztési cél a haza- és nemzettudat formálása, a szülőföld szeretetének megalapozása. Ehhez a témakör megismerteti a tanulókat a hazánkban élő néprajzi csoportokkal és földrajzi alapú hagyományaik értelmezésével.

A harmadik tematikai egység Magyarország társadalomföldrajza (órakeret: 10 óra). Itt már reális tudáson alapuló nemzettudat kialakítása a fejlesztési cél. Igaz, a hangsúly itt már nem a magyarságon van, viszont a magyar gazdaság értelmezhetetlen, ha a magyarságról szerzett ismeretek nem állnak stabil alapokon.

A magyarság témakörével 10. osztályban a Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában című tematikai egység (órakeret: 14 óra) foglalkozik. A fejlesztés célja az ismeretbővítés, a korábban szerzett tudás elmélyítése, a magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezetükhöz való kötődés megerősítése hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével.

Egyszerű fogalmi térkép

A grafikus szervezők egyszerűen áttekinthető, rendszerező megjelenésűek, segítik a tananyag megértését. Vizuális módon, grafikus eszközökkel jelenítik meg a feldolgozandó tematikai egységet. Fogalmak, tények összefüggéseit tartalmazzák. A mentális térképek kognitív megközelítésű alcsoportjába, a gondolattérképekbe soroljuk a tartalmi és műveleti gondolattérképeket. Az egyszerű gondolattérkép a tartalmi térképek alcsoportjába sorolandó. Az egyszerű gondolattérképek kulcsfogalmakat, azok összefüggéseit jelenítik meg logikai hálóban.

Azért választottam az egyszerű gondolattérképpel való megjelenítést, mert a magyarság témakörének fogalmai szerteágazóak, közöttük nagyfokú összefüggések nem jelennek meg, ezért hierarchikus ábrázolásuk nem releváns.

WebQuest

A Webquest által egy új ismeretszerzési eljárást ismerhetünk meg, melynek alapja, hogy a diákok közösen, együttműködve az internet segítségével bővíthessék tudásukat. Ez a módszer rendkívül hasznos lehet, hiszen ez által megtanulhatják tudatosan alkalmazni az internet adta lehetőségeket és az ott kapott tömérdek információ közül válogatniuk, rendszerezniük is kell, ezáltal egy új tanulási kultúrát biztosít számukra.
A módszer abban áll, hogy a tanár megalkotja a lecke módszertani vázát, magát a webquest-dokumentumot, majd ezt töltik meg tartalommal a diákok.
A következő, legalább 6 lépést kell tartalmaznia:
1. Bevezető
2. Munkafeladat
3. Az anyagok
4. A munkafolyamat
5. Bemutatás
6. Értékelés


A módszer előnye, hogy ez által ösztönözhetjük a diákokat az internet tudatos alkalmazására, valamint a csoportmunka következtében együttműködési képességeiket is fejleszti. Továbbá az is fontos, hogy nem a tanár lesz a tudás egyedüli forrása, hanem csak irányítja az információszerzést, megfigyel, valamint a diák számára sem kényszer lesz a tanulás, nem magolásként szerzi az információkat, hanem ő maga jár utána a dolgoknak.
Hátránya viszont az lehet, hogy időigényes a tanulók számára is az információszerzés, viszont szerintem élvezetesebb így számukra. Nehézség lehet benne a technika jelenléte, hiszen a végeredmény bemutatásához projektor, vagy interaktív tábla szükséges.

Digitális tananyag

A feladat kiírása szerint két digitális tananyagot kell kiválasztanom és elemeznem. Egyet, amelyet szívesen használnék oktatás során, és egyet, amit kevésbé. A kevésbé szívesen használt tartalom elemzését nem látom hasznosnak, nem visz előrébb a tanári mesterség elsajátításában, így a feladatnak ezzel a részével csak röviden, kötelező jelleggel foglalkoznék. Korábbi írásaimban földrajzos tartalommal foglalkoztam, ezúttal a másik szaktárgyamról, a történelemből szeretnék példákat felhozni.

Szívesen használnám órán a YouTube-on fellelhető, történelmi témájú videókat. Ezeknél jobban tantermi keretek között nem is lehetne jobban szemléltetni például egy középkori vár felépítését, egy gótikus katedrális monumentalitását, akár világháborúk kori archív felvételeket.

Tanításom során mindenképpen szeretném megmutatni diákjaimnak az utolsó magyarországi katonai díszszemlét. Az 1985. április 4.-én utolsó alkalommal felvonultatott magyar katonai haderő és hadsereglétszám egészen elképesztő mértékű volt. Olyan videó ez, amelyre a tanulók biztosan rá foglak csodálkozni,

Nem, vagy még nem szívesen használnám az Oktatáskutató és -Fejlesztő Intézet új kísérleti történelemkönyveihez készített digitális segédanyagait. Ezek - kiforratlanságuk miatt - sokszor lebutított, kezdetleges tartalmak, melyek érdemben nem segítik a tanulási folyamatot.

Virtuális tanulmányi kirándulás

Online megtervezett tanulmányi kirándulás az osztrák főváros szívébe

Bécs történelmi belvárosának felfedezési terve a Google Tour Builder (és a feltüntetett források) alapján készült el. A kirándulás elképzelés szerint vonatúttal indul és zárul, ehhez a Westbahnhofot jelöltem ki zérushelyként. A városon belüli utazás metróval, illetve leginkább - a kis távolságok és az igazi felfedező élmény miatt - gyalog történik.

A kirándulás során megtekintjük a parlamentet, a városházát, a Burgtheatert, Stephansdomot, az operát és a Hofburgot. A napot a természettudományi múzeumban zárjuk, ahol a méltán világhírű, 29500 éves Willendorfi Vénusz van kiállítva.

(eléréshez kattints a képre!)

Digitális kompetencia

Milyen segédeszközökkel tehetünk érdekessé egy természettudományos órát a tanteremben? Fontos kérdés a 21. század leendő és aktuális tanárainak. Hiszen az ideális az lenne, ha a tananyag nagy részét a tapasztalat révén taníthatnánk meg. Ezt sem a 45 perces időkeret, sem a tárgyi-anyagi források nem teszik lehetővé. Ha rászánjuk magunkat, hogy elrugaszkodjunk a tankönyvtől és az atlasztól, mégis kivitelezhető megoldást szeretnénk találni, az internet és annak különböző applikációi a lehetőségek kimeríthetetlen tárházát adják a kezünkbe.

Utazni virtuálisan is lehetséges! Ehhez legkézenfekvőbb, mindenki számára ismert és elérhető forrás a Google Earth és Maps. Ezek a programok nem csak a városokban, terepen való "utazást" biztosítják, hanem különböző domborzati térképek segítségével láthatjuk egy területegység aktuális kinézetét általunk választott távlatokból, térképeket hasonlíthatunk össze a Google felvételeivel, sőt, olyan perspektívák megértését segíthetjük a tanulóinknak, amelyeket egy egyszerű rajzból nehezen tudnának elképzelni.

Nem csak a Föld bolygót szemlélhetjük és fedezhetjük fel a Google Earth segítségével, hiszen a program lehetőséget nyújt arra is, hogy az égbolton lévő csillagoktól, különböző csillagképek megismerésén át a Holdról és a Marsról is olyan képet kapjanak a diákok, amely kicsit közelebbi hozzájuk. Saját maguk tudják irányítani, mely részek érdeklik, nagyíthatnak, kicsinyíthetnek a felvételeken és az animációkon, sőt, a NASA különböző űrfelvételei is megtekinthetők adott pontra kattintva. Úgy gondolom ez a program remek lehetőséget nyújt a Földünk és Naprendszerünk egyes részeinek megismeréséhez és barátságos, veszélytelen, költségkímélő felfedezéséhez.

A Google Föld világától elszakadva kicsit, de még mindig a térképeknél maradva mi sem célszerűbb az éghajlat és meteorológia oktatásánál mint az időkép.hu használata, melynek animált tematikus térképeivel kiválóan szemléltethetjük egy ciklon, vagy egy front érkezését, magyarázhatjuk a légnyomáskülönbségek hatásait aktuális adatokkal, melyek legjobb szemléltetője akár az ablakon kinézve elénk táruló időjárási forma, vagy akár egy adott terület webkamerán keresztül látott képe. A felhőkép és hőtérkép segítségével lokalizálhatjuk hazánkban az aktuális időjárást, továbbá a radarfelvételek remek lehetőséget nyújtanak ilyen képek elemzéséhez, megismeréséhez. Főképp a földrajzoktatás Magyarországról szóló részeihez alkalmazhatjuk.

Ne feledkezzünk el a youtube és egyéb videómegosztó oldalakról, ahol a szórakoztató tartalmakon túl a tananyag megértéséhez és szemléltetéséhez is hasznos videók és animációk találhatók.

Túllépve a web 2.0-ás rendszeren, számos egyéb módja van az internet nyújtotta lehetőségek kiaknázásának. Ilyen például a különböző mobiltelefonos alkalmazásáruházak által kínált tartalom. Igen hasznos alkalmazás a földtörténet tanításához az App Store kínálatában az EarthViewer nevű applikáció, ahol nem csupán térben, időben is barangolhatunk a glóbuszon, tanulmányozhatjuk a kontinensvándorlást, a légkör összetételének változásait, valamint a fejlesztők szemléletes infografikákkal is igyekeztek megkönnyíteni a folyamatok megértését.

Egy másik hasznos applikáció lehet a ’Where is that?’ nevű alkalmazás, melyet a politikai országhatárok megtanításához, és azok készségszintű, mégis szórakoztató begyakoroltatásához lehet alkalmazni.

XXI. századi kompetenciák

Saját készítésű infógrafikám 'XXI. századi kompetenciák' témában. Az ábra alapjául a "Partnerség a 21. századi készségekért" (Partnership for 21st Century Skills, Trilling és Fadel, 2012) keretrendszer kompetenciaterületeit vettem.