Reflexió - mikrotanítás

A félév zárásaként egy tantárgyspecifikus mikrotanítást kellett tartanunk csoporttársainknak 15-20 percben. A töris csoport, aminek én is tagja voltam, kissé félreértelmezte a feladatot, a többiek bemutatói viszont remekül sikerültek. Láthattunk fizikaórát, matekórát, és egy (nem tantárgyhoz kötődő, vegyes szakpárú tagokból álló) 'klímaváltozás' csoportot. 

A tanításuk során többször alkalmazták a Socrative alkalmazást, a Google Diák-at, Kahoot!-ot, YouTube videót, fizika-specifikus animációkészítőt, de minden csoport alkalmazta  a 'hagyományos' tábla+filctoll kombinációt is. Nehézséget jelentett minden egységnél a szűkre szabott időkeret. Sokan nem 15 percre tervezték a bemutatót, hanem 45 percre (hiszen egy normális tanóra is 45 perces), és bizonyos feladatok elhagyása helyett inkább megpróbáltak mindent besűríteni 15 percbe, ezért sokszor az egyes feladatok kapkodásba torkolltak. Illetve előre nem látható nehézségek is akadtak (például az egész csoport helyett csak 2 embert engedett bejelentkezni az adott weblap), viszont az előadók remekül le tudták reagálni a helyzetet és átkonvertálták a feladatot egy másik platformra.

Bölcsésztársaimmal karöltve nekünk nehézséget jelentett a matematika- és fizikaórák nehézségi szintje is. Az előadók elmondása alapján minden, amit tanítottak nekünk, középiskolás tananyag és 'tudnunk kell' csakhogy ezeket akkor sem tudtuk (nem véletlenül jöttünk a bölcsész szakiránnyal tovább), 3-4 éve semmilyen formában sem kellett használnunk és ha korábban még volt is valami tudásmorzsa bennünk - például a bemutatott függvénytranszformációkkal vagy harmonikus rezgőmozgással kapcsolatban - mára már réges rég elfelejtődött. De egy mikrotanításban nem is annyira a tananyag, sokkal inkább a szakmódszertan a lényeges, márpedig ez kiváló volt minden csoportnál. Remélem, mi is képesek leszünk hasonló szintű tanítást produkálni következő tanórán. 

Digitális tananyag

Wiki

A wiki (közismertebb nevén Wikipédia) egy bárki által szabadon szerkesztő weblap. Ezen tulajdonsága teszi különlegessé, ugyanis ebben rejlik legnagyobb előnye és hátránya is. Mivel szabadon szerkeszthető, információk széleskörű tárháza található már meg az oldalon, majdhogynem minden témában. Ráadásul a gyors információáramlásnak köszönhetően a Wikipédia képes szinte azonnal lekövetni a változásokat, és aktuálisabbnak lenni bármely más enciklopédiánál. Viszont éppen ez a szabad szerkesztés legfőbb hátránya is: sosem lehetünk biztosak benne, hogy az adat, amit egy névtelen felhasználó megjelentetett, valóban releváns és szakmailag alátámasztott-e. Persze a Wikipédiát ellenőrzik, és a felhasználók egymást is tudják kontrollálni, szakirodalmi hivatkozás híján azért ajánlott fenntartásokkal kezelni az ott olvasottakat. 

Ha a felsőoktatásban nem is (legalábbis nekünk sosem engedték), a közoktatásban azért hasznát lehet venni. Leginkább azért, mert a Wikipédiával már biztos, hogy fognak találkozni a mai kor gyermekei, mielőtt az iskolapadba ülnek. Így egy internetes feladat kiírásakor nem kell az oktatónak azzal bíbelődnie, hogy egy, a diákok számára teljesen ismeretlen weblapon adjon ki feladatot, és a feladatleírás mellett még az oldal működését is magyarázza el. A Wikipédia ismert, egyszerűen használható, és közismereti dolgok lévén az ott olvasott adatok is megállják helyüket. Történelemórán kiadhatunk például egy olyan feladatot, olvassák el, mit ír a Wikipédia Mussolini külpolitikájáról, vessék össze a tankönyvvel és készítsenek belőle jegyzetet.

Wikipédia: Mussolini

Google alkalmazások

Google Maps

A Google Maps az egyik leghasznosabb program. Mindenki számára könnyen és ingyenesen elérhető. A térkép segítségével megtekinthetjük a világ bármelyik részét, és útvonaltervet készíthetünk. Útvonalterv-készítés során megadhatjuk, hogy honnan-hová szeretnénk eljutni és azt is, milyen módon (gyalogosan, autóval tömegközlekedéssel). A program egy időbecslést is készít, ezzel segítve döntésünket, hogy melyik eljutási módot/útvonalat válasszuk. Ha rákattintunk az általunk választottra, részletes útvonaltervet mutat. A program jobb alsó sarkánál található egy ember alakú ikon, melyet a térképen engedett helyszínekre helyezve megtekinthetjük a kívánt helyszínt. Ez a street view funkció, amely nagyon hasznos lehet, ha ismeretlen terepet szeretnénk előre feltérképezni. A program hiányossága, hogy sok helyen a mellékutcákról nem készült kép, így vannak helyek, ahol nem tudunk virtuálisan sétálni. A program előnye, hogy a térkép folyamatosan frissül, segítségével felfedezhetjük az egész világot.

Google Earth

A Google Earth egy Google által fejlesztett program, ami mindenki számára ingyenesen elérhető és letölthető. Szorosan kapcsolódik a Google Maps-hez. Nagyon hasznos ha például egy utazást akarunk megszervezni, hiszen segítségével valós képet kapunk
a meglátogatni kívánt uticélról. Amikor bekapcsoljuk a programot messziről láthatjuk bolygónkat, a Földet. A kurzor segítségével forgathatjuk és szemügyre vehetjük minden szögből. Jól látszanak a kontinensek és óceánok, az országhatárokat sárga vonal jelöli. A jobb felső sarokban lévő eszköztár segítségével ráközelíthetünk a Földre és részletesebben szemügyre vehetjük. A bal felső sarokban található kereső segítségével konkrét címre is rákereshetünk. Az ablak tetején lévő eszköztárban váltogathatunk a bolygók között, megvizsgálhatjuk a Marsot és a Holdat, valamint az égboltot is. Az oktatásban is felhasználhatjuk a programot, például ha a domborzati viszonyokat akarjuk vizsgálni.

Cultural Institute

A Google fejlesztette ezt az oldalt is, ami a kultúra labirintusába vezet be minden érdeklődőt. Rengeteg híres művész remekműve megtekinthető itt. Többféleképpen lehet nézelődni a honlapon: elsősorban gyűjtemény és művész szerint. A gyűjteményen belül külön megtekinthetőek a múzeumok, ahol a műtárgyak, képek ki vannak állítva. Ehhez adott a “csak múzeum nézet”, ami a Google Maps “street view”-éhoz hasonlóan működik, csak jelen helyzetben a múzeumot lehet bejárni virtuálisan. Művész szerint is lehet válogatni, ahol a szerzőnek az összes megtekinthető művét kiadja, ha rákattintunk. Meglepően nagy fölbontásban kerülnek föl erre a tárhelyre a művek, ezért akár az utolsó négyzetcentikig rá tudunk nagyítani a képek érdekes részleteire. Ezeken kívül kereshetünk úgynevezett “felfedező” módon. Ezen belül hely, médium, létrehozó, esemény, dátum, gyűjtemény, médium típusa és személy alapján lehet kutatni. Ez azért praktikus, mert a különböző szempontok alapján mutatja meg a találatokat. Végül bárki létrehozhat saját galériát, amibe belementi azokat a képeket, amelyek tetszenek neki. Ezt meg is oszthatja másokkal, illetve saját alkotásait is föltöltheti.

Tour Builder

A Google Tour Builder alkalmazást a tourbuilder.withgoogle.com linken tudjuk elérni. A használatához be kell jelentkeznünk a Google fiókunkba. Az alkalmazáson belül lehetőségünk van már előre elkészített túrákat végig nézni. Szinte a világ bármely részén találhatunk túrákat, kelettől nyugatig. A meglévőkön kívül mi is létrehozhatunk saját túrákat. A túrákon nem csak állomásokat adhatunk meg, hanem időpontokat, instrukciókat, megjegyzéseket, és képeket is. Először adjunk a túránknak egy nevet. Rendeljünk hozzá egy képet és írjuk le a túra összefoglalását röviden, és adjuk meg a túra kezdetének és végének időpontját. Ezután megadhatunk különböző képi elemeket, például, hogy 3 vagy 2 dimenzióban mutassa a térkép a túra útvonalat, vagy, hogy milyen színű vonallal jelölje az utunkat. Ezután adjunk meg az Add Location gomb segítségével állomásokat. Különböző ikonokkal jelölhetjük a kezdő és végpontokat. Minden állomáshoz hozzárendelhetünk képet, és írhatunk hozzá szöveget is, melyben megadhatjuk például a belépőárakat, de itt is megjelölhetünk külön időpontot, ha szükséges. Miután minden pontot felvettünk a túránkhoz, mentsük el. Ezután megtalálható lesz a My Tours menüpontban, illetve meg is oszthatjuk másokkal saját túránkat.

Online tesztek

digitális történetmesélés

Közösségi oldal

Manapság a legelterjedtebb közösségi oldal a Facebook, így ennek használati módjait szeretném bemutatni a tanításban.  Az oldal előnyeiről és hátrányairól hosszú oldalakat lehetne írni és parttalan vitákat tartani, a tény viszont tagadhatatlan: a Z generáció (szinte) kivétel nélkül már jelen van a közösségi oldalon. Mivel ezt a tényt (szülőként se nagyon, hát még tanárként) megmásítani nem lehet, ezért ki kell aknázni ennek minden előnyét.

Egy saját példa facebookos tanulócsoportra

Érdemes például az adott osztálynak létrehozni egy osztálycsoportot, ahol meg tudják beszélni az esedékes számonkéréseket, házi feladatokat, egyéb programokat. Emellett gyakran létre szoktak hozni (és ezt én is ajánlom) még egy csoportot ugyanezekkel a tagokkal + kiegészülve az osztályfőnökkel (esetleg más tanárokkal). Ezen a csoporton keresztül tudunk a legegyszerűbben kommunikálni a diákokkal. Az e-mail fiókjainak nem nézik minden percben, egyéb oldalakra (például Mozanapló) sem látogatnak fel túl gyakran, a Facebookot viszont garantáltan nézik, és megkapják értesítéseinket például egy váratlan óraelmaradásról, emlékeztetőt egy korábban beígért számonkérésről vagy egy hosszabb tavú feladat határidejének lejártáról. 

Egy másik hasznos alkalmazási mód lehet tantárgy- vagy témaspecifikus csoportok létrehozása. Ezekbe a csoportokba integrálhatjuk akár a tananyagot, kérhetjük a diákoktól, hogy ide töltsék fel házi feladataikat és megoszthatnak egymással a téma szempontjából hasznosnak ítélt tartalmakat. Az interaktív-hálózati-közösségi tanulás legalapvetőbb platformja lehet a Facebook, csak megfelelően kell hozzáállni!