A wiki (közismertebb nevén Wikipédia) egy bárki által szabadon szerkesztő weblap. Ezen tulajdonsága teszi különlegessé, ugyanis ebben rejlik legnagyobb előnye és hátránya is. Mivel szabadon szerkeszthető, információk széleskörű tárháza található már meg az oldalon, majdhogynem minden témában. Ráadásul a gyors információáramlásnak köszönhetően a Wikipédia képes szinte azonnal lekövetni a változásokat, és aktuálisabbnak lenni bármely más enciklopédiánál. Viszont éppen ez a szabad szerkesztés legfőbb hátránya is: sosem lehetünk biztosak benne, hogy az adat, amit egy névtelen felhasználó megjelentetett, valóban releváns és szakmailag alátámasztott-e. Persze a Wikipédiát ellenőrzik, és a felhasználók egymást is tudják kontrollálni, szakirodalmi hivatkozás híján azért ajánlott fenntartásokkal kezelni az ott olvasottakat.
Ha a felsőoktatásban nem is (legalábbis nekünk sosem engedték), a közoktatásban azért hasznát lehet venni. Leginkább azért, mert a Wikipédiával már biztos, hogy fognak találkozni a mai kor gyermekei, mielőtt az iskolapadba ülnek. Így egy internetes feladat kiírásakor nem kell az oktatónak azzal bíbelődnie, hogy egy, a diákok számára teljesen ismeretlen weblapon adjon ki feladatot, és a feladatleírás mellett még az oldal működését is magyarázza el. A Wikipédia ismert, egyszerűen használható, és közismereti dolgok lévén az ott olvasott adatok is megállják helyüket. Történelemórán kiadhatunk például egy olyan feladatot, olvassák el, mit ír a Wikipédia Mussolini külpolitikájáról, vessék össze a tankönyvvel és készítsenek belőle jegyzetet.
